Egyéb

VIGYÁZAT, FIZETÉSI MEGHAGYÁS!

A FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS VESZÉLYEI ÉS ELŐNYEI

Fizetési meghagyás kézhezvétele

Talán a legfontosabb tudnivaló a fizetési meghagyással kapcsolatban, hogy ha ilyet kapunk, érdemes azonnal ügyvédhez fordulni. A fizetési meghagyás ugyanis nem egy hagyományos fizetési felszólítás, hanem egy olyan, közjegyző által kibocsátott felhívás, amire ha nem válaszolunk a jogszabályban meghatározott módon és határidőben, a fizetési meghagyást kezdeményező félnek egy jogerős ítélettel azonos hatályú határozata lesz az adóssal szemben, melynek alapján közvetlenül végrehajtóhoz fordulhat követelése behajtása érdekében. Nem megoldás az sem, hogy nem vesszük át a fizetési meghagyást, hiszen ilyenkor beáll az ún. „kézbesítési fikció”, ami azt jelenti, hogy a kézbesítés második megkísérlését követő 5. napon a küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a kézbesítés nem volt szabályszerű vagy a címzett önhibáján kívül nem tudta átvenni a küldeményt, 3 hónapon belül van lehetőség még kézbesítési kifogás előterjesztésére.

Amit fizetési meghagyás kézhezvételekor el kell döntenünk az az, hogy a fizetési meghagyásban megjelölt igény jogos-e, tehát tartozásunk ténylegesen fennáll-e, ha igen, ténylegesen a megjelölt összegben és nem következett-e be elévülés. (ezekben a kérdésekben ügyvéd tud segíteni).

Ha az igényt vitatjuk, 15 napunk van arra, hogy ellentmondással éljünk. Az ellentmondást a közjegyzőhöz kell eljuttatni, 2018. január 1. óta cégek és egyéni vállalkozók ezt csak elektronikusan (vagy ügyvéden keresztül) tehetik meg.

Amennyiben a tartozást elismerjük, az ellentmondásra nyitva álló határidőben kérhetünk részletfizetést, vagy a teljesítési határidő halasztását.

Fizetési meghagyásos eljárás indítása

A fizetési meghagyásos eljárás egy permegelőző, perelkerülő közjegyzői eljárás a magyar jogrendszerben, célja az, hogy egy, az adott esetben hosszadalmas és drága per helyett gyorsan és egyszerűen jussunk hozzá jogos követelésünkhöz. Amennyiben ugyanis az adós látja, hogy ügyvédhez/közjegyzőhöz fordultunk, van esély arra, hogy nem kockáztatja a peres költségeket és inkább a teljesítést választja, ezáltal jóval könnyebben pénzünkhöz juthatunk. Ha ugyanis nem érkezik határidőben ellentmondás a fizetési meghagyásra, végrehajtási lap kiállítását kérhetjük és intézkedhetünk a követelés behajtásáról.

Annak eldöntésére, hogy milyen eszközzel szerezzünk érvényt követelésünknek, érdemes ügyvéd tanácsát igénybe venni. Egy jó ügyvéd segíteni tud annak eldöntésében, hogy a követelésünket pl. felszámolási eljárás indításával, közvetlenül peres úton vagy fizetési meghagyásos eljárás megindításával érdemes érvényesítenünk. Mindenesetre, a jelenleg (2018. január 1. óta) hatályos szabályok szerint 3 millió forintot meg nem haladó követelés esetén (kivételekkel) peres eljárást megelőzően fizetési meghagyást kell kezdeményeznünk (30 millió feletti követelés esetén pedig fizetési meghagyás nem alkalmazható). Amennyiben a fizetési meghagyásra az adóstól (akár részben) ellentmondás érkezik, az eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul és a bíróságon folytatódik.

A fizetési meghagyásos eljárás díja a követelés (járulékok nélkül számított) összegének 3%-a, perré alakulás esetén ez az elsőfokú peres eljárás illetékébe (6%) beszámítható.

Látható, hogy ha egy követelést kívánunk behajtani, a fizetési meghagyás egy költségkímélő és egyszerű eszköz lehet számunkra, ha viszont mi kapunk fizetési meghagyást, nagyon oda kell figyelnünk, nehogy egy olyan követelés emelkedjen velünk szemben jogerőre, amely nem jogos. Mindkét esetben feltétlenül érdemes ügyvéd segítségét igénybe venni.

Dr. Rózsahegyi Zsolt ügyvéd, zsolt@rozsahegyi.eu

Disclaimer: A cikk felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel (megosztással) megengedett. Ez a cikk kizárólag a szerző véleményét tükrözi, eltérő jogi értelmezések elképzelhetők. A szerző nem vállal felelősséget eltérő jogalkalmazási gyakorlatból vagy eltérő értelmezésből, továbbá jogszabályi változásokból eredő károkért. A cikkben szereplő fotók illusztrációk, melyek saját készítésűek vagy szabadon felhasználható adatbázisból származnak.